Könyvelők: | 8 kreditpont (vállalkozási szak/adózási témakör) |
Adótanácsadók, (okl.) adószakértők: | 7 kreditpont |
Könyvvizsgálók: | 3 kreditpont |
2020. február 28., péntek, 10.00–16.30, regisztráció 9.30-tól.
Alap részvételi díj (kedvezmények nélkül): | 27.900 Ft + áfa/fő |
Új jelentkező weboldalon keresztül (30 kedvezmény): | 27.900 Ft + áfa/fő helyett 19.530 Ft + áfa/fő |
Kettő vagy több új jelentkező weboldalon keresztül (30%+10 kedvezmény): | 27.900 Ft + áfa/fő helyett 17.575 Ft + áfa/fő |
Ügyfél weboldalon keresztül (40 kedvezmény): | 27.900 Ft + áfa/fő helyett 16.740 Ft + áfa/fő |
Kettő vagy több ügyfél weboldalon keresztül (40%+10 kedvezmény): | 27.900 Ft + áfa/fő helyett 15.065 Ft + áfa/fő |
A Vezinfó Kft. ügyfelének számít az a személy (cég vagy intézmény), aki (amely) már legalább egyszer jelentkezett egy előadásra vagy megrendelt egy kiadványt, valamint a jelentkezésnél elfogadja az ÁSZF–et és az Adatvédelmi Nyilatkozat-ot.
I. A 2019. évközi és a 2020. január 1-jei ÁFA törvény változások
1. Változások az adatszolgáltatást és a számlázást érintően
■ Kibocsátott számlákra vonatkozó elektronikus adatszolgáltatási adóértékhatár 0-ra csökkentése 2020. július 1-jétől
■ Magánszemély részére kiállított számlára vonatkozó adatszolgáltatás 2021-től
■ Adatszolgáltatás módja
■ PTGSZLAH jövője az új rendszerben
■ Befogadói belföldi áfa összesítő (M lap) adóértékhatárának 0-ra csökkenése 2020. július 1-jétől
■ Előleg kezelése az új rendszerben
■ Átmeneti rendelkezések
■ Számlakibocsátási határidő rövidülése 2020. január 1-jétől
■ Egyes adómentes ügyletek kötelező számlázása 2020. január 1-jétől
2. Behajthatatlan követelés ÁFA tartalmának visszaigénylése 2020-tól
■ Közösségi jogharmonizáció
■ Adóalapcsökkentés lehetővé tétele
■ Mi minősül behajthatatlan követelésnek a hazai szabályozás alapján?
■ Melyek a visszaigénylés feltételei?
■ Számlakibocsátóra és számlabefogadóra vonatkozó feltételek
■ Számlakorrekcióval vagy anélkül?
■ Mi a visszaigénylés menete?
■ Következmények a számlabefogadóra
■ Van-e lehetőség a 2016. előtti követelések ÁFA tartalmának visszaigénylésére?
3. Különös ÁFA visszatérítési szabály bevezetése a közösségi joggyakorlat alapján 2020-tól
■ A Farkas-ügy és a Porr-ügy keresztül vezetése az ÁFA törvényen
■ Jóhiszemű számlabefogadót terhelő jogosulatlan ÁFA levonás miatti különleges visszatérítési rendszer bevezetése
■ Mentesül az adóalany az általa korábban az eladó felé megfizetett, rá tévedésből áthárított ÁFA kockázatától, amennyiben azt rajta kívülálló okokból nem tudja visszaszerezni, például azért, mert a számlakibocsátó időközben megszűnt
■ A visszatérítés feltétele, hogy a számlakibocsátó a számlában foglalt adót korábban megfizette a költségvetésbe
■ Figyelem: Az ÁFA nem jár vissza a tévesen áthárított adót tartalmazó számla alapján, csak az ÁFA összegének megfelelő visszatérítés jár
4. Idegenforgalmi árrés adózás változása
■ Önálló poziciószámos idegenforgalmi árrés adózás megszűnése 2020-tól
■ Az utas fogalmának kivezetése az ÁFA törvényből, az idegenforgalmi árrés adózás kiterjesztése 2021-től
5. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómérték csökkenése 5%-ra
■ Mi a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás fogalma?
■ Melyik fogalmat kell alkalmazni az adómérték csökkenésnél?
■ A fogalom a közösségi jog szerint
■ A TESZOR és az SZJ szerinti fogalomnak van szerepe?
■ Az ingatlan bérbeadás és a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás megkülönböztetése
■ Az ingatlan bérbeadás áfa-beli megítélése nem változik: adómentesség, illetve 27%-os adókötelezettség
■ Az elektronikus platformokon (airbnb, booking.com, szallas.hu stb.) bérbeadók ÁFA megítélése változott-e?
■ Továbbra is bele kell számítani az ÁFA szempontjából a KATA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyok ÁFA alanyi mentes értékhatárába a magánszemélykénti ingatlan bérbeadás bevételét
■ A turizmusfejlesztési hozzájárulás kiterjesztése a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra
6. Az 5%-os lakás ÁFA kivezetése
■ 2020-tól kivezetik az 5%-os lakás áfát, helyette 27%-os lesz az új és a félkész lakás értékesítése, valamint a generálkivitelezése
■ Az átmeneti rendelkezés (Áfa tv. 327. §) hatálya alá tartozó esetekben alkalmazható az 5%-os adókulcs 2024 előtti teljesítési időpontú számlákra
■ Az előleg, a részteljesítések szerepe és időzítése
■ Az átmeneti rendelkezés tartalma
■ A nettó vagy bruttó ellenérték számítás
7. A többcélú és az egycélú utalványra vonatkozóan 2019-tól bevezetett szabály pontosítása, kiegészítése
8. Az ÁFA kötelezettség nélküli megszűnés, átalakulás eseteinek bővítése 2020-tól
II. Közösségi ügyletek ÁFA megítélésének új szabályai 2020-tól
1. Közösségi adómentes értékesítés megváltozott szabályai
■ Vevői adószám szerepe
■ Az A60-osokon múlik a Közösségen belüli értékesítések adómentessége
■ A Közösségen belüli adómentes értékesítések esetében a jövőben nem lesz alkalmazható az adómentesség, amennyiben az adóalany az értékesítést nem megfelelően tünteti fel az összesítő nyilatkozatában
■ Figyelem: Jelentős változás, könnyítés, hogy a közvetlenül hatályos 282/2011. EU tanácsi végrehajtási rendelet 2020-tól felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek birtokában az adóhatóságnak el kell fogadni a közösségi kiszállítás tényét (Ez nem szerepel az ÁFA törvényben, de attól még kötelező lesz az Adóhatóságra is!)
■ Hogyan kell igazolni a kiszállítást, ha az eladó (vagy a fuvarozója) fuvaroz és hogyan, ha a vevő (vagy a fuvarozója) fuvaroz?
■ Mit jelent az, hogy két egymásnak nem ellentmondó bizonyíték?
■ Szerződések, fuvarszámlák, közjegyzői igazolások, árubiztosítások, nyilatkozatok szerepe felértékelődik
2. Láncértékesítés szabály és a 2020-tól hatályos változás
■ Változik a láncértékesítésre vonatkozó szabály, ha a közbenső vevő fuvaroz
3. Vevői készletes egyszerűsítés újraszabályozása
■ Teljesen újraszabályozta a jogalkotó a vevői készletes egyszerűsítést
■ Új szabály és szigorú adminisztráció a vevői készletekre vonatkozóan
■ Már nem lesz jelentősége, hogy kié a raktár
■ Határidőhöz kötik, hogy meddig lehet az áru vevői készleten
■ Az eladó és a vevő letelepedettségének, illetve adószámának jelentősége
■ Az ún. vevői készletes nyilvántartás bevezetése és szerepe
■ Új összesítő nyilatkozattételi kötelezettség
■ Mikor nem alkalmazható az egyszerűsítés
■ Új vevő belépésének ÁFA kezelése
■ Határidőben nem értékesített készletre vonatkozó ÁFA fizetés és regisztrációs kötelezettség
4. Változott az export adómentességének igazolása
■ Nemcsak kiléptető, hanem a kiviteli vámhatóság igazolása alapján is érvényesíthető az adómentesség export esetén, amennyiben a további adómentességi feltételek is teljesülnek
5. Import ÁFA levonhatósága
■ Azokban az esetekben, amikor a vámhatóság nem hoz határozatot a termék szabadforgalomba bocsátásáról, az adólevonási jog a vámhatóság értesítése alapján is gyakorolható
6. Exporthoz, importhoz kapcsolódó szolgáltatások, a fuvarozás adómentességének további szűkülése
■ 2019. augusztus 23-tól tovább szűkült az adómentes fuvarozás alkalmazási köre, most az import fuvar területén
■ Ugyanakkor a teljesítési hely szabályok nem változnak
■ Hogyan kell kezelni az importfuvart, az exportfuvart, a vámáru fuvarozását, ha speditőr felé állítják ki a számlát és hogyan akkor, ha a végső megrendelő felé?
■ Hogyan kell/lehet igazolni a végső megrendelői minőséget?
■ Befolyásolja-e a megítélést, ha nem belföldön letelepedett a speditőr?
■ Mi legyen a számlán belföldön és külföldön letelepedett számlabefogadó esetén?
■ Adómentesség vs. területi hatályon kívüliség?
■ Hogyan kellett kezelni az átmeneti időszakot?
■ Mi a helyzet az időszaki elszámolásos számlákkal?
III. Aktuális ÁFA és számlázási kérdések
1. Cégautó ÁFA szabályai
■ Személygépkocsi áfabeli fogalma
■ Személygépkocsi beszerzés, zárt végű lízing, nyílt végű lízing
■ Tételes levonási tilalom és annak feloldási lehetőségei
■ Operatív lízing, tartós bérlet minősítése az ÁFA-ban
■ Bérbeadási céllal vásárolt személygépkocsira vonatkozó ÁFA levonási lehetőség
■ 2019-től hatályos új levonási szabályok a bérelt személygépkocsinál
■ Bérbeadás értelmezése
■ Nyílt végű lízingbe vett személygépkocsik lízingdíjának kezelése, a kezdőrészlet és a maradványérték áfabeli kezelése
■ Magánhasználat szerepe, a munkába járás minősítése
■ 50%-os diktált levonási hányad bevezetése és ennek értelmezése
■ Hogyan igazolható, hogy az adóalany bevonta a személygépkocsit a gazdasági tevékenységébe?
■ Kizárólag üzleti használatú személygépkocsik kezelése az új rendszerben
■ Mit jelent az általános szabályok szerinti levonás választása és hogyan lehet megtenni?
■ Üzleti használat arányának tételes igazolása: útnyilvántartás és egyéb hitelt érdemlő mód
■ Mi a követendő eljárás az új szabályok szerint, ha a munkáltató magánhasználati ellenértéket szed a dolgozótól?
■ Magánhasználati ellenérték kiterhelése
■ Milyen feltételek mellett vonható le a teljes bérleti díj?
■ Személygépkocsi fenntartási, üzemeltetési költség áfabeli kezelése
■ Mi az ÁFA kezelés, ha a fenntartási, üzemeltetési költség termékértékesítésnek és mi, ha szolgáltatásnyújtásnak minősül?
■ Alkatrész beszerzésekre vonatkozó levonási szabályok
■ Téligumi csere, a motorfelújítás, motorcsere során felmerült ÁFA kezelése
■ Mikor termékbeszerzés és mikor szolgáltatás igénybevétel a fenntartási, üzemeltetési költségek
■ 50%-os diktált levonási hányad értelmezése a felújítási költségeknél
■ Mikor vonható le a teljes üzemeltetési költség ÁFA-ja?
■ Javítási költségek átterhelése
■ Üzemanyagköltség továbbterhelés helyes ÁFA kezelése
2. Adóalapot csökkentő árengedmények, promóciók ÁFA szabályai
■ Mi az eltérés az árengedmény és az utalvány fogalma és ÁFA kezelése között?
■ Egyes promóciók eltérő áfabeli kezelése
■ Százalékos árengedmény, mennyiségi engedmény
■ Üzletpolitikai célú engedmény
■ Skontó helyes áfabeli kezelése
■ Azonnali és utólagos engedmény
■ Kötelező számlázni az árengedményt? – Számlázott és nem számlázott árengedmény
■ Promóciós célú termékjuttatás, szolgáltatás áfabeli kezelése
■ Természetbeni árengedmény
■ Többszereplős árengedményi konstrukciók, utólagos pénzvisszatérítési ügyletek helyes áfabeli kezelése
3. Utalványokra vonatkozó 2019-től hatályos szabályok gyakorlati alkalmazása és tapasztalatai
■ Egycélú utalvány fogalma és ÁFA kezelése a kibocsátáskor, az átruházáskor és a beváltáskor
■ Többcélú utalvány fogalma és ÁFA kezelése a kibocsátáskor, az átruházáskor és a beváltáskor
■ Utalványokkal kapcsolatos bizonylatolási kérdések, utalványok számlázása: Mikor kell és mikor nem lehet számlát vagy nyugtát kiállítani? Mi legyen a bizonylaton? Ki a bizonylat címzettje?
■ Utalványok kibocsátása, értékesítése, beváltása
■ Utalványok ingyenes és térítéses átruházása
■ Adóalap meghatározása
■ Gyakorlati példák
■ Üdülési utalványok, étkezési utalványok, SZÉP Kártya
■ Munkáltatónak ÁFA-t kell fizetni a dolgozónak juttatott cafetéria utalvány után?
■ Mi a különbség az utalvány és az árengedményre jogosító igazolás között és miért fontos ez az ÁFA kezelésnél?
4. Számlakibocsátási kötelezettség
■ Számlázási alapelvek, számlázási rend
■ Miről kell számlát kiállítani és miről nem lehet? Mi a különbség az ÁFA körön kívüli és az ÁFA területi hatálya alá nem tartozó ügyletek bizonylatolása között?
■ Hogyan bizonylatoljuk az ÁFA köteles belső ügyleteket és melyek azok? Mikor lehet és kell számviteli bizonylatot kiállítani számla helyett? ■ Számla tartalmi kellékei a gyakorlatban
■ Mikor nem kell számla?
■ Nyugta használata
■ Nyugta helyett kiállított számla
■ PTGSZLAH adatszolgáltatás tartalma az új rendszerben
■ Külföldön teljesített ügyletek bizonylatolása
■ Külfölditől igénybevett szolgáltatás
■ Számlakibocsátás átvállalása, az önszámlázás szabályai
■ Közvetített szolgáltatás fogalma és helyes számlázása.
■ Továbbszámlázott szolgáltatás fogalma
■ Mikor kell ugyanazzal az ÁFA-kulccsal továbbszámlázni és mikor különbözővel?
■ Hogyan alakul a teljesítési időpont és teljesítési hely a továbbszámlázás során
■ Mellékszolgáltatások, járulékos költségek helyes számlázása
■ Előleg helyes számlázása az új rendszerben
■ Előleg és végszámla kezelése, hogyan szabályos a kiállítás és hogyan kell jelenteni róla? Hogyan kell visszavonni az előleg számlát? 100%-os előleg kezelése az új rendszerben
■ Árengedmények számlázása: rabat, mennyiségi, üzletpolitikai kedvezmény, egyedi kedvezmény, termékben adott engedmény, kereskedelmi akciók, promóciók helyes számlázása
■ Kártérítés, kártalanítás, lelépési díjak, kompenzációk, barterügyletek számlázása
■ Devizás számla
5. Számla teljesítési időpontja
■ Számla teljesítési időpont szabályai. Mikor melyiket kell alkalmazni?
■ Gyűjtőszámla és az időszaki elszámolású számla közötti különbség. Mikor kell egyiket és mikor a másikat kiállítani? Melyek a tartalmi kellékei? Gyűjtőszámla kiállítás buktatói az új rendszerben, a gyűjtőszámla kiváltása
■ Részszámla: Részteljesítés fogalma és helyes számlázása. Mi a különbség a részletfizetés, a részteljesítés és az időszaki elszámolás között? Ennek hatása a számlára
6. Időszaki elszámolás ügyletek gyakorlati alkalmazási problémái
■ Mikor melyik teljesítési időpont szabályt kell alkalmazni?
■ Ingatlan bérbeadója által átterhelt közüzemi költség helyes számlázása
■ Hogyan kell kezelni az időszaki elszámolású ügyleteknél az utólagos helyesbítéseket, korrekciókat, pótlólagos kiszámlázásokat, utólagos csökkentéseket, elszámolószámla kiállítását?
7. Számlakorrekciók
■ Melyek a bizonylatkorrekciós módok?
■ Korrekciós bizonylatok fajtái
■ Korrekciós bizonylatok kötelező tartalmi kellékei
■ Érvénytelenítő számla, a helyesbítő számla, a jóváíró számla
■ Mi a számlával egy tekintet alá eső okirat és mikor lehet használni?
■ Nem adót érintő adatok helyesbítése (teljesítési időpont, szállítói, vevői adatok stb.)
■ Számlakorrekciókból származó adókülönbözetek bevallásban való kezelése
■ Mikor kötelező önellenőriznie és mikor nem önellenőrizhet a korrekciós bizonylat kibocsátója?
■ Hogyan kell elszámolnia a levonható adó csökkentésével és a növekedésével járó korrekciókat a korrekciós számla befogadójának?
■ Adózási mód korrekciója
■ Csoportos számlahelyesbítés szabályai
■ Módosítási láncok kezelése
8. Teljesítés-meghiúsulások, visszáruk, visszaszámlázások kezelése
■ Betétdíjas termékek, a göngyölegek helyes számlázása
■ Minőségi kifogás miatti visszáruk és visszavásárlások számlázása
■ Meghiúsult előleg és foglaló
9. Térítésmentes ügyletek ÁFA szabályai
■ Mikor nem adóköteles a térítésmentes termékjuttatás?
■ Áruminta, a kisértékű ajándék és az adomány az áfában
■ Mikor adózik az ingyenes szolgáltatás?
■ Ingyenes ügyletek bizonylatolási szabályai
10. Adólevonási jog
■ Az ÁFA levonás feltéetelei – a bejelentkezés előtti időszakra alapozott adólevonási jog
■ Adóköteles gazdasági tevékenységgel való közvetlen kapcsolat megléte az adólevonáshoz
■ Meddig terjed a felelősség az adólevonásnál a számlakibocsátó adócsalásáért, illetve a bizonylat hibáiért?
11. Ingatlannal összefüggő ÁFA és számlázási kérdések
■ Ingatlanértékesítés eltérő ÁFA kezelése és számlázása az egyes ingatlan fajták szerint: építési telek, félkész ingatlan, új ingatlan, régi ingatlan, beépítetlen ingatlan
■ Ingatlan beszerzéshez és bérbevételhez kapcsolódó adólevonási szabályok
■ Építőiparnál felmerülő fordított adózás
■ Lakóingatlan fogalma és speciális kezelése az értékesítésnél, a bérbeadásnál és a beszerzésnél/építésnél
■ Ingatlan bérbeadása (lakóingatlan és egyéb ingatlan bérbeadás, garázsbérbeadás eltérő kezelése)
■ Rövid távú bérbeadás, elektronikus platformon keresztüli bérbeadás, kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás
■ Adókötelessé tétel
■ Ingatlan értékesítésének és az ingatlan bérbeadásának a szabályai (adókötelezettség, adómentesség, fordított adózás)
■ Egyes ingatlan kategóriákkal (építési telek, lakóingatlan, félkész, új ingatlan, beépítetlen ingatlan stb.) kapcsolatos ÁFA levonási szabályok
■ 5%-os lakásáfa kivezetésével kapcsolatos átmeneti szabály
12. Elektronikus számlázás, számlabefogadás
■ Elektronikus számla
■ Fogalma, fajtái
■ Kötelező-e befogadni elektronikus számlát?
■ Elektronikus aláírás és felülhitelesítés
■ PDF-es számla mikor elektronikus és mikor papír alapú? Miért fontos a különbség?
■ Archiválásra vonatkozó új szabályok
■ Hogyan kell elektronikus számlát archiválni és hogyan papír alapút?
■ Új lehetőség: archiválás zárt rendszer keretében
■ Hash
A részletes jelentkezési feltételeket az ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) és az Adatvédelmi nyilatkozat tartalmazza. A legfontosabb tudnivalók:
Ez a meghívó ajánlatnak minősül, a jelentkezés az ajánlat elfogadásának számít és fizetési kötelezettséget von maga után. A jelentkezési lap kitöltője és aláírója kötelezi magát, hogy a jelentkezés elfogadása esetén a részvételi díjról részére e-mailen megküldött díjbekérőt az azon szereplő fizetési határidőig átutalással vagy bankkártyás fizetéssel kiegyenlíti. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében regisztráljuk és a díjbekérő megküldésével a lent megadott e-mail címre igazoljuk vissza. A rendezvény napján készpénzfizetés is lehetséges, kérjük, erre vonatkozó igényét a jelentkezési lapon előre jelezze. A kiegyenlítés után a rendezvény helyszínén adjuk oda a végszámlát. A Vezinfó Kft. megkéri a kedves résztvevőt, hogy az átutalás bizonylatának másolatát a biztonság kedvéért szíveskedjék magával hozni. Lemondást csak írásban fogadunk el a rendezvényt megelőző 2. munkanapig. Ezt követő lemondás esetén a részvételi díj 50% + áfa költségét kiszámlázzuk. Lemondás hiányában a teljes részvételi díjat kiszámlázzuk. Amennyiben a jelentkező az előadáson a részvételi díj befizetése ellenére nem vesz részt, és az előadás előtti 2. munkanapig a részvételét írásban nem mondta le, a részvételi díj 70%-át költségtérítésként felszámítjuk és visszatartjuk, vagy más képzésre történő jelentkezés átirányítását rugalmasan kezeljük. A jelentkező adatai megadásával hozzájárul ahhoz, hogy a Vezinfó Kft. a jövőben e-mailen személyre szólóan küldjön az előadásairól, kiadványairól tájékoztatókat. Szervező fenntartja magának a jogot, hogy nem megfelelő érdeklődés vagy egyéb nem várt esemény (pl. előadó betegsége, áramszünet, időjárási viszonyok) esetén a képzés elmarad ez esetben további részvételi lehetőséget Jelentkező részére biztosítunk. Jelentkező ezen túlmenően további anyagi igénnyel ezért nem léphet fel.