2020. és 2021. évi áfatörvény- és számlázási változások

Tematika:

1. RÉSZ

Online számlázás – számlázó programos és nyomdai számlákra vonatkozó adatszolgáltatás 2020. július 1-től és 2021-től hatályos szabályai

• A jelentésre kötelezett bizonylatok leválogatása – melyek a jelentésre kötelezett bizonylatok júliustól és melyek nem? Melyekről kell 2021-től jelenteni?
• Az adatszolgáltatás módja számlázó programos és nyomdai számláknál
• A technikai érvénytelenítésre mikor kerül sor és mi a módja?
• Mi a különbség a technikai érvénytelenítés és az érvénytelenítő/stornó számla kiállítása között? Mikor melyiket kell alkalmazni?
• Az alanyi mentes által kiállított online számla
• Hogyan kell kezelni az alanyi vagy tárgyi mentes felé kiállított számlákat az új rendszerben
• A magánszemélyek felé kiállított számlák kezelése
• Nyugtákról is kell adatot szolgáltatni?
• A közösségi és az exportügyletekről kiállított számlákra vonatkozó adatszolgáltatás
• A KATA szerint adózókra vonatkozó adatszolgáltatási szabályok

Adatszolgáltatás a befogadott bizonylatokról

• Az ún. M lapon teljesített adatszolgáltatás
• Az adóértékhatár nullára csökkenése
• Minden befogadott bizonylatot le kell jelenteni?
• A befogadott bizonylatok csoportosítása
• A befogadott nyugták kezelése az új rendszerben
• Az áfa levonással nem érintett számlák
• Az alanyi vagy tárgyi mentestől befogadott számla
• Az adatszolgáltatás tartalma
• Az arányosítással levont áfa kezelése (például telefonköltség, személygépkocsi bérleti díj stb.)
• Az előleg és végszámla kezelésére vonatkozó új szabály
• A számlahelyesbítések kezelése
• Adatszolgáltatás a módosító számlákról
• A módosítási láncok kezelése

A számlakiállítás határidejére vonatkozó szabály változása július 1-től

• Mit jelent ez a normál számlánál, gyűjtőszámlánál, készpénzes számlánál, folyamatosan teljesített ügyletről kiállított számlánál, helyesbítő számlánál?
• Mi a szankció a számlakiállítási késedelemnek a számlakibocsátónál és a -befogadónál?

Számlázás technikai szabályai az online számlázás fényében

• Számlázási alapelvek, számlázási rend
• Számviteli bizonylatot és számlát továbbra is lehet ugyanabban a rendszerben kiállítani?
• Számlakibocsátási kötelezettség
• A számla tartalmi kellékei
• Az új szabályok szerint mikor kötelező a vevő adószámának szerepeltetése?
• Mikor használható az egyszerűsített számla?
• Mikor bocsátható ki nyugta?
• Az online pénztárgép
• A pénztárgépes nyugta helyetti számlára vonatkozó adatszolgáltatás – A PTGSZLAH
• Mikor nem kell számla?
• Az új szabályok szerint mikor lehet számviteli bizonylatot kiállítani számla helyett?
• Akik már nem használhatnak számla helyett számviteli bizonylatot
• Július 1-jétől hatályba lépő változások
• Számlázási szabályok az új rendszerben az alanyi mentesnél, a KATA hatálya alá tartozónál, a tárgyi mentes tevékenységet végzőnél

2. RÉSZ

Az elektronikus számlázás és archiválás új szabályai az új NAV tájékoztató fényében

• Az e-mailben elküldött számla elektronikus számla
• A távnyomtatással készült számla
• Az elektronikus számla archiválása
• Archiválás hash kóddal

A teljesítési időpontok rendszere – Az adókötelezettség keletkezési időpont – Az egyes ügyleteket melyik bevallásban szerepeltetjük – mikor kell a teljesítési időponttól eltérő bevallásban szerepeltetni az ügyletet?

Időszakos elszámolású (folyamatosan teljesített) ügyletek számlázása az online számlázási rendszerben

• Az adatszolgáltatási rendszer és a folyamatosan teljesített ügyletek
• Gyűjtőszámla és az időszaki elszámolású számla fogalma, különbségei az új adatszolgáltatási rendszerre is figyelemmel
• Milyen megállapodás szükséges az időszaki elszámolású számlához
• Ami biztosan nem lehet időszaki elszámolás
• Folyamatosan teljesített ügyletek számlázási szabályai, teljesítési időpont
• Az időszaki elszámolási számla tartalmi kellékei
• A gyűjtőszámla tartalmi kellékei
• Hogyan kell számlázni, ha előre történik a fizetés, és hogyan, ha utólag?
• Mikor melyik teljesítési időpontot kell alkalmazni a 4 közül?
• Előleg számla – mikor van helye az időszaki elszámolású ügyleteknél? – hogyan tudjuk kiküszöbölni az előleg számlát?
• Ugyanazon időszakra több fizetési esedékesség számlázása
• A késedelmesen kifizetett díjak számlázása
• A COVID hatása a számlázásra
• A folyamatosan teljesített ügyleteknél alkalmazandó számlakorrekciók, helyesbítések, pótlólagos kiszámlázások áfa kezelése és számlázása az új rendszerben
• Mikor kell új számla, mikor kell helyesbítő számla és milyen adatok szerepelnek ezeken a bizonylatokon (teljesítési időpont, esedékesség, bevallásban történő szerepeltetés stb.)
• Melyik bevallásban kell figyelembe venni?
• A gyűjtőszámlával való összehasonlítás – azonosságok, különbségek

3. RÉSZ

Előleg, foglaló az elektronikus adatszolgáltatásos rendszerben

A kártérítés fogalma és kezelése az elektronikus adatszolgáltatás során

Számlakorrekció és az elektronikus adatszolgáltatás

• A helyesbítő számlák elhatárolása, tartalmi kellékei, kezelése az elektronikus adatszolgáltatás során
• A számlahelyesbítés, a számlával egy tekintet alá eső okirat és az érvénytelenítő számla
• Az érvénytelenítő számla alkalmazási köre, mire kell vigyázni, mikor mire kell hivatkozni stb.?
• A teljesítési időpont kérdései a számla módosításoknál
• Mit jelent a számlával egy tekintet alá eső okirat és hogyan kell kiállítani és mire használható?
• A téves vevő javítása, elírások kezelése, a vevő adatainak javítása, a szolgáltatás megnevezése, egyéb adatok javítása
• Csoportos számlahelyesbítés és a módosítási láncok kezelése – gyakorlati kérdések
• Az áruvisszavét, a jóváírás kezelése az új rendszerben
• Mit kell tartalmazni a korrekciós számlának az új rendszerben?
• Mi az, hogy számlával egy tekintet alá eső okirat?
• Számlakibocsátó és számlabefogadó
• Utólagos adóalap-csökkentés
• Tárgyi feltétele
• Fizetendő adó csökkentésének elszámolása
• Számlakorrekció a bevallásban – melyik bevallásban szerepel?
• A korrekciós számla kibocsátójának adóelszámolása
• A korrekciós számla befogadójának adóelszámolás
• A csoportos korrekciós számla
• Alkalmazandó árfolyam
• Számszaki eltérések kezelése
• Az eredetivel megegyező bevallási időszakban kiállított helyesbítő számla kezelése
• Kibocsátó fizetendő adójának csökkentése
• Érvénytelenség, hibás teljesítés, visszáru– Minőségi kifogás, előleg visszatérítés
• Téves adókulcs korrekciója
• Befogadó levonható adójának csökkentése
• Külfölditől igénybevett szolgáltatás, importszolgáltatás, közösségi termékbeszerzés és fordított adózású ügyletek korrekciója
• Időszaki elszámolású ügyletek korrekciója
• Az elírások javítása 
• Számlakorrekció határon átnyúlóan
• Esettanulmányok
• Számlakorrekcióknál, utólagos helyesbítéseknél mikor kell és mikor tilos önellenőrizni a számlakibocsátónak és a befogadónak?

A behajthatatlan követelés áfájának érvényesítése az új szabályok alapján

• Az áfa érvényesítése az új szabályok alapján
• NAV gyakorlat

4. RÉSZ

A fordított adózású ügyletek számlázása, kezelése

• A belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletek köre, minősítése az elektronikus adatszolgáltatás kapcsán
• 2021-től és 2022. július 1-jétől hatályba lépő módosítások
• Az adókötelezettség keletkezési időpontja
• Az adózási mód korrekciója
• Számlahelyesbítés a fordított adózású ügyleteknél

A téves adókulccsal, illetve adózási móddal befogadott számlára vonatkozó különös adóvisszatérítési eljárás

Hogyan kezeljük a térítésmentes ügyleteket az online számlázás során?

• A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások áfa szempontú megítélése

Az adólevonási jog

• Az adólevonás tárgyi és tartalmi feltételei
• A fiktív számla
• Adólevonás hibás számla alapján
• A számla javítása az adóellenőrzés során
• Az adóhatóság által elvárt partner ellenőrzési eljárás
• Az adólevonási jog érvényesítésének időpontja

A személygépkocsi / cégautó az áfa rendszerében

• Beszerzés, levonási tiltás és az alóli mentesülés
• Üzemanyagköltség,
• Bérbevétel, lízingbe vétel
• Javítási és fenntartási költségek
• Értékesítés