A globalizált világban a szakképzett munkaerő iránti igény egyre szélesebb lehetőséget teremt a külföldön történő munkavégzésre, illetve a külföldieknek Magyarországon történő munkavállalására. A munkavállalók aktív korukban – a jobb munkalehetőség, a magasabb jövedelem, vagy éppen a szakmai fejlődés reményében – hosszabb-rövidebb ideig külföldön, illetve külföldiek Magyarországon vállalnak munkát.

Az adóztatás helyének meghatározását befolyásoló legfontosabb tudnivalók áttekintése mellett fontos annak hangsúlyozása, hogy belföldi illetőségű magánszemély külföldről származó jövedelme, illetve külföldi illetőségű magánszemély belföldről származó jövedelme adóztatási helyének és biztosítási kötelezettség helyének megállapítását más-más jogszabályok, elvek szerint kell meghatározni. Így előfordulhat, hogy az adófizetési és a járulékfizetési kötelezettség nem ugyanazon államban keletkezik.

A foglalkoztatáshoz, illetve az önálló vállalkozásfolytatáshoz kötődő társadalombiztosítási kötelezettségek – ideértve a szociális hozzájárulási adó kötelezettséget is – teljesítése összetett feladat, és az érintett ellátási jogosultságát közvetlenül is érinti. Előadásunk során az Európai Unión belüli, a kétoldalú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó és az ún. harmadik országok állampolgárai esetében alkalmazandó fontosabb szabályokat ismertetjük.

Tematika:

Társadalombiztosítási kötelezettségek, társadalombiztosítási ellátások

Alkalmazandó szabályok

■ Nemzetközi egyezmények

■ Szociális biztonságának szabályozása az Európai Unióban

■ Bilaterális egyezmények

■ Biztosítás az Európai Gazdasági Térségben

■ A közösségi jog

■ A koordinációs rendeletek általános szabályai (személyi, tárgyi és területi hatály)

■ A joghatóság kérdése (biztosítás helye) általános esetben, párhuzamos munkavégzés, illetve kiküldetés esetén

■ Igazolások

■ A magyar szabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megállapítása

■ A munkáltató adóhatóság felé történő bejelentkezése

■ A járulék- és a szociális hozzájárulási adóalap megállapítása, bevallása befizetése különös szabályok alapján

■ A biztosított bejelentésére vonatkozó különös szabályok, az adóhatóság által rendszeresített „INT” jelű űrlapok

■ Foglalkoztató feladata, ha a munkavállaló nem Magyarországon lesz biztosított

■ Harmadik állam

■ Munkavállalás, biztosítás harmadik államban

■ Harmadik állam polgárának munkavégzése Magyarországon (biztosítási kötelezettség alól kivont személyek)

SZJA kötelezettségek

■ Külföldiek munkavégzése Magyarországon

■ Adókötelezettség vizsgálata

■ Kiküldetés

■ Magyar jogviszony

■ Illetőség vizsgálata a magyar szabályok és az Egyezmény alapján

■ Tevékenység adóztatása Egyezmény 15. cikke alapján

■ Gazdasági munkáltató vizsgálata

■ Magyar Szja kötelezettség teljesítésének szabályai a magánszemély és a kifizető szemszögéből

■ Negyedéves előleg kiszámítása

■ Külföldi pénznem átváltása

■ Magyar cég által kifizetett jövedelmek, juttatások adózása

■ Privát jövedelmek kezelése

■ Későbbi időpontban kifizetett jövedelmek adózása

■ Magyar munkavállalók külföldön

■ Üzleti utazás

■ Rövid és hosszú távú kiküldetés

■ Külföldi jogviszony

■ Távmunka

■ Külföldi kiküldetés fogalmának értelmezése

■ Kiküldetés egyezményes és nem egyezményes országba

■ Illetőség meghatározása, jelentősége a gyakorlatban

■ 183, nap, gazdasági munkáltató, telephely hatása az adózásra

■ Gazdasági munkáltató fogalma, integrációs teszt elvégzése

■ Számfejtésnél fontos Szja szabályok

■ Adóelőleg levonás nehézségei munkanapok, naptári napok arányosítása

■ Külföldi pénznem átváltása

■ Külföldi kiküldetés során jellemzően felmerülő juttatások és adózása

■ Önellenőrzés a gyakorlatban