5 alkalmas tréningsorozatban teljes körűen a Munka Törvénykönyvéről és a szabályok megsértésének kockázatáról!

Mi is az akadémia? Magasabb ismereteket közvetítő, szabadon látogatható előadások sorozata. A munkajog témájában a következőkre invitáljuk!

A kurzus keretében – paragrafusról paragrafusra haladva – áttekintjük és értelmezzük a Munka Törvénykönyve [Mt.] szabályait, és az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó mértékadó ítélkezési gyakorlatot. És ha szükséges, kilépünk az Mt. keretei közül, hogy a munkajogi rendelkezések hátterében álló más törvényeket is a problémamentes gyakorlati jogalkalmazáshoz megismerhessük. És hogy a végén sem „csattanhasson az ostor”, az egyik legszakavatottabb szakértőtől megtudjuk, munkáltatóként hogyan kerüljük el a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság büntetését. Természetesen a munkavállalókról sem feledkezünk el.

Tematika:

1. RÉSZ

■ A munkajog forrásai: a belső és külső (nemzetközi) jogforrások és hatásuk a magyar munkajogi szabályozásra ■ A munkaviszonyra vonatkozó szabályok – a kollektív szerződés szerepe a törvénytől való eltérésben ■ Ki és mi tartozik az Mt. hatálya alá – Miként köthető ki más állam munkajogának alkalmazása? ■ Az Mt. értelmezési alapelvei – a joglemondó nyilatkozatok ■ Általános magatartási követelmények és jelentőségük a jogalkalmazás során – Az együttműködési kötelezettség, a joggal való visszaélés tilalma, a méltányos mérlegelés részletei, amit nem tehet a munkavállaló a munkaidőn kívül, munkaadói összeférhetetlenségi szabályzat, a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozása és a titoktartási kötelezettség ■ A személyiségi jogok védelme és az Mt. szerinti korlátozása – Fellapozzuk a Polgári Törvénykönyvet: Mely személyiségi jogokat véd a jog és mivel járhat a megsértésük? ■ A munkavállaló személyes adatainak kezelése, a munkavállaló ellenőrzése ■ Az egyenlő bánásmód érvényesülése a munkajogban – Fellapozzuk a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ■ A jognyilatkozatok és a nyilatkozatok – A megállapodás, az egyoldalú jognyilatkozat és a nyilatkozat, a kötelezettségvállalás, a munkáltatói szabályzat, a tájékoztatás, a feltétel; Miként és mely tékákban alkossunk a munkaadói szabályzatot? ■ A jognyilatkozatok megtételének módja (a képviselet, az alaki kötöttség, a jognyilatkozat közlése) ■ A kézbesítési vélelem határideje – Ellentmondás az Mt. és a postai szabályok között? ■ A határidő és az időtartam – Hogyan számítsuk az időt? ■ Az érvénytelenség – a megtámadhatóság és semmiség elhatárolása és feltételei, az érvénytelenség jogkövetkezményei – Mit jelent a részleges érvénytelenség? ■ A visszaélés-bejelentési rendszer követelményei – Fellapozzuk a 2023. évi XXV. törvényt a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról

2. RÉSZ

■ Munkaszerződés minősítő jegyei, elhatárolása más munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól – Hogyan ne kössünk színlelt szerződést? „Hova tegyük” a platformalapú munkavégzést? ■ Munkajogviszony alanyai – Milyen speciális kérdések adódnak egy 18 év alatti kollégánál? ■ Változás a munkáltató személyében – Az átadó és az átvevő munkáltató kötelezettségei – És mely esetben nem beszélhetünk jogutódlásról? ■ Munkaviszony létesítése – Hogyan térhet el a munkaszerződés a jogszabályoktól és a kollektív szerződéstől? Mit kötelező és mit érdemes kikötni a munkaszerződésben? A próbaidő ■ Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – témakörök és határidők ■ És ha külföldre mennek munkavállalóink: különös tájékoztatási tételek – És ha ennél a jogintézményél tartunk – előre ugorva az Mt. szövegében: mely esetben kell a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv szerinti Mt.-szabályokat alkalmazni a magyar munkavállalók külföldi, és a külföldiek hazai foglalkoztatása során? ■ Mely feltételekkel lehet elállni a munkaszerződéstől? ■ Munkaszerződés teljesítése – Az alapvető munkaadói és alkalmazotti kötelezettségek – Mikor tagadható meg jogszerűen a munkáltatói utasítás? A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetősége és korlátjai ■ Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – Alanyi jogon, megállapodás vagy munkáltatói mérlegelés alapján ■ A fegyelmezés lehetősége – A figyelmeztetés – Mely feltételekkel alkalmazhatók jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért? ■ A munkaszerződés módosítása – A munkavállalói ajánlattal kapcsolatos kötelezettségek – figyelemmel a 2023-ban módosított szabályokra ■ Munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének rendszere ■ Munkaviszony megszűnésének jogcímei, a megszűnés következményei ■ Munkaviszony megszüntetése – Jogcímek – Az indokolási kötelezettség tartalmi követelményei ■ Közös megegyezés – A megállapodás lehetőségei és korlátjai ■ Felmondás – A munkáltatóra és munkavállalóra, a határozatlan és a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályok – A felmondással szembeni védelem: tilalmak és korlátozások – A felmondási idő ■ Munkaviszony megszüntetése azonnali hatályú felmondással – 3 lehetséges jogcím: indokolással vagy indokolás nélkül, a jogvesztő határidők ■ Csoportos létszámcsökkentés – a munkaviszony-megszüntetéshez vezető út és lehetőség az elbocsájtás elkerülésére ■ Végkielégítés – jogszerző feltételek és összegek ■ Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor – Mely jogszabály alapján milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak?

3. RÉSZ

■ Jogellenes munkaviszony megszüntetés és jogkövetkezményei – Mennyibe kerülhet a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan számoljuk az elmaradt jövedelmet? A kárenyhítési kötelezettség ■ Munkaidővel kapcsolatos alapvető fogalmak – A munkanap, a munkahét, a legrugalmasabb munkaszervezésre módot adó munkáltatói tevékenységek, a készenléti jellegű munkakör ■ Munkaidő mértéke ■ Munkaidő-keret és az elszámolási időszak – Szerepük a munkáltató gazdálkodásában – Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén ■ Munkaidő beosztása – a kötetlen munkarend, az egyenlőtlen és az osztott munkaidő-beosztás, a munkaidő-beosztás közlése és módosíthatósága, a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása, napi- és heti munkaidőmaximumok ■ Rendkívüli munkaidő, az ügyelet és a készenlét – Mértékmaximumok ■ Pihenőidők – a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőnap vagy pihenőidő – az egyenlőtlen beosztás lehetősége ■ Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös munka- és pihenőidő-szabályok – Mi változott 2023-ban? ■ Szabadság – A jogosultság, az alap- és pótszabadság, 2023. új szabadságai (apasági és szülői), a szabadság kiadása és elszámolása. 2024-től új szabály a gyermek után járó pótszabadság igénybevételére ■ Betegszabadság, a szülési szabadság és az alanyi jogon biztosított fizetés nélküli szabadság – A gyermekgondozási szabadságról történő visszatérés kérdései ■ Munka- és pihenőidő nyilvántartása – lehetséges megoldások ■ Munka díjazása– A munkabér fogalma, az alapbér, a bérformák, a bérpótlékok, díjazás munkavégzés hiányában, a távolléti díj számítása ■ Kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum ■ Munkabér védelme – A bér megállapítása, kifizetése és elszámolása, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás különös szabályai, a munkabérből való levonás, munkavállalói lemondás a munkabérére vonatkozó igényről, az engedményezés és a tartozásátvállalás polgári jogi szabályai, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelhetősége

4. RÉSZ

■ Munkáltató kártérítési felelőssége – Mentesülés a felelősség alól, az előre láthatóság szerepe, felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt ingóságaiban okozott károkért ■ Kártérítés mértéke és módja – a kártérítés jogcímei és összege az elmaradt jövedelem megállapítása, a járadék és az általános kártérítés, a megállapított kártérítés módosítása, a felelősség biztosítás szerepe, az ún. szakaszos elévülés, a kártérítés mérséklése ■ Munkavállaló kártérítési felelőssége – Felelősség a vétkesen okozott kárért, a megőrzési felelősség, a leltárhiányért fennálló felelősség, a munkavállalói biztosíték, a kártérítés mérséklése, több munkavállaló együttes felelőssége, a kárigény érvényesítése ■ Munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok – Az atipikus munkaviszonyok: a határozott idejű munkaviszony, a részmunkaidő, munkavégzés behívás alapján, a munkakör megosztása, több munkáltatóval létesített munkaviszony, a távmunkavégzés, a bedolgozói munkaviszony, az alkalmi munkára és az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó irányuló munkaviszony, a munkaerő-kölcsönzés ■ Közvállalattal fennálló munkaviszonyra vonatkozó különös szabályok ■ Vezető állású munkavállaló – a törvény erejénél fogva vagy a munkaszerződés kikötése folytán alkalmazható különös rendelkezések ■ Cselekvőképtelen munkavállalók foglalkoztatása ■ Munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások – A tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás. Próbaidő esetén hogyan kössünk versenytilalmi megállapodást?

5. RÉSZ

■ Munkaügyi kapcsolatok – Általános rendelkezések, a tájékoztatás és a konzultáció szabályai ■ Üzemi tanács és az üzemi megbízott választása, a központi- és a vállalati csoportszintű üzemi tanács, az üzemi tanács és tagja megbízatásának megszűnése, az üzemi tanács működése, feladata és jogköre – Mi szabályozható az üzemi megállapodásban? ■ Szakszervezet fogalma – A szakszervezeteket megillető jogok az Mt. alapján: a szakszervezeti tagsággal kapcsolatos garanciák, a szakszervezet jogai a munkáltatónál, a szakszervezeti képviseleti joga, a szakszervezet működését elősegítő szabályok; a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme ■ Kollektív szerződés – A szakszervezet kollektívszerződés-kötési képessége, a kollektív szerződés szabályozási szerepe és hatásköre, megkötése és megszüntetése, a kollektív szerződés hatálya és kiterjesztése, a munkáltató személyében bekövetkező változás ■ Munkaügyi viták – A munkajogi igény érvényesítése, az elévülés, a fizetési felszólítás, a keresetindítás határideje, a határidő elmulasztásának kimenthetősége ■ Kollektív munkaügyi vita – az érdekkonfliktusok feloldásának lehetséges módjai ■ Foglalkoztatás felügyeletének szabályai – Az ellenőrzés hatálya és tárgykörei, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szervezete, a hatóság eljárása, az eljárás eredményeként alkalmazható szankciók, a jogorvoslat lehetősége ■ És mivel jár, ha a hatóság ellenőrzése folytán nem rendezettek a munkaügyi kapcsolatok? ■ És miként módosultak a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésének szabályai 2024. március 1-jétől?