Számvitel nap:

2019. évi beszámolóhoz kapcsolódó számviteli jellegű jogszabályváltozások

Számviteli törvényben lévő változások ■ Támogatások elszámolásában bekövetkezett változások ■ Jelentős hiba fogalma ■ Lényegesség fogalmának változása ■ Engedményezés elszámolása (forgóeszközök, befektetett eszközök esetén) ■ Üzleti jelentés ■ Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklet tartalmának bővülése ■ Üzletág fogalma ■ Cash flow kimutatás tartalmi változása ■ Szerződéses elszámolási egység ■ Teljesítés mértéke – Teljesítési fok és készültségi fok ■ Céltartalék-képzés lehetősége veszteséges projektekre ■ Számvitelhez kapcsolódó jogszabályváltozások ■ Adózás rendjének számvitellel kapcsolatos mulasztási bírsága ■ Cégjogi változások ■ Egyéni vállalkozó által történő cég és egyszemélyes Kft. alapítása ■ Jegyzett tőke-változás könyvviteli rögzítésé ■ Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a könyvvizsgálati kötelezettség ■ Az átalakulás során nem megszűnő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegéhez kapcsolódó könyvviteli elszámolás ■ Egyszerűsített vállalkozói adó megszűnésével kapcsolatos számviteli változások ■ Pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás elszámolása ■ Használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható érték változása

Mérlegkészítés időszakában megszerzett információk beszámolóra gyakorolt hatása

Mérlegkészítés időszakának meghatározása ■ Beszámolási folyamat szakaszai, kapcsolódó feladatok, döntési pontok ■ Mérlegkészítés időpontjának szerepe ■ Számviteli politikában szabályozandó kérdések a mérlegkészítés időszakával kapcsolatosan ■ Mérlegkészítés napja ■ Tartósság értelmezése ■ Jelentős fogalmak értelmezése, rögzítése ■ Kapcsolódó értékelési eljárások ■ Értékvesztés ■ Terven felüli értékcsökkenés ■ Kapcsolódó számviteli elvek

Üzleti év hosszának meghatározása

Naptári évvel megegyező üzleti év sajátosságai ■ Naptári évtől eltérő üzleti év sajátosságai ■ Naptári évnél rövidebb üzleti év esetei, hossza és lezárására készítendő beszámoló ■ Előtársaság esetében ■ KATA, KIVA előtti és utáni naptári évnél rövidebb üzleti év beszámolási időszakai ■ Átalakulások esetében ■ Tevékenységet lezáró beszámoló ■ Üzleti éven belüli közbenső mérleg

Könyvviteli szolgáltatók feladatai a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok alapján, különös tekintettel a 2020. január 10-én életbe lépő változásokra

Nemzetközi és hazai jogszabályi háttér és intézményrendszer ■ Pmt és Kit alá tartozó szolgáltatók ■ Számviteli szakemberek, mint szolgáltatók ■ Új szolgáltatói kör: székhelyszolgáltatók ■ Pénzmosás fogalma ■ Szolgáltatók feladatai ■ Ügyfél-átvilágítás ■ Kockázatkezelés ■ Bejelentési kötelezettség ■ Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program ■ Belső szabályozás ■ Pénzmosási tipológia ■ Szankciók

Immateriális javak körébe tartozó eszközök sajátosságai, kapcsolódó értékelési eljárások, ebből adódó számviteli elszámolási feladatok

Immateriális javak kategóriái, jellemzőjük, számviteli elszámolási szabályok ■ Alapítás-átszervezés aktivált értéke ■ Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (K+F és kísérleti fejlesztés elkülönítése, Innováció, Pályázatok elszámolása és a számvitel kapcsolata) ■ Vagyoni értékű jogok (Típusai, Nem tartoznak ide az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) ■ Szellemi termékek (Speciális előfordulások, K+F részeként; Szoftverek, mikor szellemi termék, mikor vagyoni értékű jog) ■ Üzleti vagy cégérték ■ Bekerülési érték általános fogalma ■ Bekerülési értékének meghatározása az egyes immateriális jószágtípusoknál ■ Beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek ■ Több eszköz beszerzéséhez kapcsolható költségek megosztása ■ Saját előállítású eszközök bekerülési értékének a meghatározása ■ Önköltség meghatározás módja, sajátosságai, problémái ■ Értékcsökkenés ■ Terv szerinti értékcsökkenés elszámolás módjai, sajátosságai ■ Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának kötelező esetei ■ Értékhelyesbítés ■ Piaci érték meghatározásának módjai ■ Értékhelyesbítés elszámolásának szabályai, hatása ■ Immateriális javak nyilvántartása, leltározása ■ Folyamatos nyilvántartás ■ Beszámolóhoz való leltározás sajátosságai ■ Dokumentálás nehézségei ■ Kapcsolódó üzleti titokra vonatkozó kérdések

ÁFA/Számlázás nap:

I. A 2019. évközi és a 2020. január 1-jei ÁFA törvény változások

1. Változások az adatszolgáltatást és a számlázást érintően

■ Kibocsátott számlákra vonatkozó elektronikus adatszolgáltatási adóértékhatár 0-ra csökkentése 2020. július 1-jétől

■ Magánszemély részére kiállított számlára vonatkozó adatszolgáltatás 2021-től

■ Adatszolgáltatás módja

■ PTGSZLAH jövője az új rendszerben

■ Befogadói belföldi áfa összesítő (M lap) adóértékhatárának 0-ra csökkenése 2020. július 1-jétől

■ Előleg kezelése az új rendszerben

■ Átmeneti rendelkezések

■ Számlakibocsátási határidő rövidülése 2020. január 1-jétől

■ Egyes adómentes ügyletek kötelező számlázása 2020. január 1-jétől

2. Behajthatatlan követelés ÁFA tartalmának visszaigénylése 2020-tól

■ Közösségi jogharmonizáció

■ Adóalapcsökkentés lehetővé tétele

■ Mi minősül behajthatatlan követelésnek a hazai szabályozás alapján?

■ Melyek a visszaigénylés feltételei?

■ Számlakibocsátóra és számlabefogadóra vonatkozó feltételek

■ Számlakorrekcióval vagy anélkül?

■ Mi a visszaigénylés menete?

■ Következmények a számlabefogadóra

■ Van-e lehetőség a 2016. előtti követelések ÁFA tartalmának visszaigénylésére?

3. Különös ÁFA visszatérítési szabály bevezetése a közösségi joggyakorlat alapján 2020-tól

■ A Farkas-ügy és a Porr-ügy keresztül vezetése az ÁFA törvényen

■ Jóhiszemű számlabefogadót terhelő jogosulatlan ÁFA levonás miatti különleges visszatérítési rendszer bevezetése

■ Mentesül az adóalany az általa korábban az eladó felé megfizetett, rá tévedésből áthárított ÁFA kockázatától, amennyiben azt rajta kívülálló okokból nem tudja visszaszerezni, például azért, mert a számlakibocsátó időközben megszűnt

■ A visszatérítés feltétele, hogy a számlakibocsátó a számlában foglalt adót korábban megfizette a költségvetésbe

■ Figyelem: Az ÁFA nem jár vissza a tévesen áthárított adót tartalmazó számla alapján, csak az ÁFA összegének megfelelő visszatérítés jár

4. Idegenforgalmi árrés adózás változása

■ Önálló poziciószámos idegenforgalmi árrés adózás megszűnése 2020-tól

■ Az utas fogalmának kivezetése az ÁFA törvényből, az idegenforgalmi árrés adózás kiterjesztése 2021-től

5. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adómérték csökkenése 5%-ra

■ Mi a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás fogalma?

■ Melyik fogalmat kell alkalmazni az adómérték csökkenésnél?

■ Fogalom a közösségi jog szerint

■ A TESZOR és az SZJ szerinti fogalomnak van szerepe?

■ Az ingatlan bérbeadás és a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás megkülönböztetése

■ Ingatlan bérbeadás áfa-beli megítélése nem változik: adómentesség, illetve 27%-os adókötelezettség

■ Elektronikus platformokon (airbnb, booking.com, szallas.hu stb.) bérbeadók ÁFA megítélése változott-e?

■ Továbbra is bele kell számítani az ÁFA szempontjából a KATA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyok ÁFA alanyi mentes értékhatárába a magánszemélykénti ingatlan bérbeadás bevételét

■ Turizmusfejlesztési hozzájárulás kiterjesztése a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra

6. Az 5%-os lakás ÁFA kivezetése

■ 2020-tól kivezetik az 5%-os lakás áfát, helyette 27%-os lesz az új és a félkész lakás értékesítése, valamint a generálkivitelezése

■ Az átmeneti rendelkezés (Áfa tv. 327. §) hatálya alá tartozó esetekben alkalmazható az 5%-os adókulcs 2024 előtti teljesítési időpontú számlákra

■ Az előleg, a részteljesítések szerepe és időzítése

■ Az átmeneti rendelkezés tartalma

■ A nettó vagy bruttó ellenérték számítás

7. A többcélú és az egycélú utalványra vonatkozóan 2019-tól bevezetett szabály pontosítása, kiegészítése

8. ÁFA kötelezettség nélküli megszűnés, átalakulás eseteinek bővítése 2020-tól

II. Közösségi ügyletek ÁFA megítélésének új szabályai 2020-tól

1. Közösségi adómentes értékesítés megváltozott szabályai

■ Vevői adószám szerepe

■ A60-osokon múlik a Közösségen belüli értékesítések adómentessége

■ Közösségen belüli adómentes értékesítések esetében a jövőben nem lesz alkalmazható az adómentesség, amennyiben az adóalany az értékesítést nem megfelelően tünteti fel az összesítő nyilatkozatában

■ Figyelem: Jelentős változás, könnyítés, hogy a közvetlenül hatályos 282/2011. EU tanácsi végrehajtási rendelet 2020-tól felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek birtokában az adóhatóságnak el kell fogadni a közösségi kiszállítás tényét (Ez nem szerepel az ÁFA törvényben, de attól még kötelező lesz az Adóhatóságra is!)

■ Hogyan kell igazolni a kiszállítást, ha az eladó (vagy a fuvarozója) fuvaroz és hogyan, ha a vevő (vagy a fuvarozója) fuvaroz?

■ Mit jelent az, hogy két egymásnak nem ellentmondó bizonyíték?

■ Szerződések, fuvarszámlák, közjegyzői igazolások, árubiztosítások, nyilatkozatok szerepe felértékelődik

2. Láncértékesítés szabály és a 2020-tól hatályos változás

■ Változik a láncértékesítésre vonatkozó szabály, ha a közbenső vevő fuvaroz

3. Vevői készletes egyszerűsítés újraszabályozása

■ Teljesen újraszabályozta a jogalkotó a vevői készletes egyszerűsítést

■ Új szabály és szigorú adminisztráció a vevői készletekre vonatkozóan

■ Már nem lesz jelentősége, hogy kié a raktár

■ Határidőhöz kötik, hogy meddig lehet az áru vevői készleten

■ Az eladó és a vevő letelepedettségének, illetve adószámának jelentősége

■ Az ún. vevői készletes nyilvántartás bevezetése és szerepe

■ Új összesítő nyilatkozattételi kötelezettség

■ Mikor nem alkalmazható az egyszerűsítés

■ Új vevő belépésének ÁFA kezelése

■ Határidőben nem értékesített készletre vonatkozó ÁFA fizetés és regisztrációs kötelezettség

4. Változott az export adómentességének igazolása

■ Nemcsak kiléptető, hanem a kiviteli vámhatóság igazolása alapján is érvényesíthető az adómentesség export esetén, amennyiben a további adómentességi feltételek is teljesülnek

5. Import ÁFA levonhatósága

■ Azokban az esetekben, amikor a vámhatóság nem hoz határozatot a termék szabadforgalomba bocsátásáról, az adólevonási jog a vámhatóság értesítése alapján is gyakorolható

6. Exporthoz, importhoz kapcsolódó szolgáltatások, a fuvarozás adómentességének további szűkülése

■ 2019. augusztus 23-tól tovább szűkült az adómentes fuvarozás alkalmazási köre, most az import fuvar területén

■ Ugyanakkor a teljesítési hely szabályok nem változnak

■ Hogyan kell kezelni az importfuvart, az exportfuvart, a vámáru fuvarozását, ha speditőr felé állítják ki a számlát és hogyan akkor, ha a végső megrendelő felé?

■ Hogyan kell/lehet igazolni a végső megrendelői minőséget?

■ Befolyásolja-e a megítélést, ha nem belföldön letelepedett a speditőr?

■ Mi legyen a számlán belföldön és külföldön letelepedett számlabefogadó esetén?

■ Adómentesség vs. területi hatályon kívüliség?

■ Hogyan kellett kezelni az átmeneti időszakot?

■ Mi a helyzet az időszaki elszámolásos számlákkal?

III. Aktuális ÁFA és számlázási kérdések

1. Cégautó ÁFA szabályai

■ Személygépkocsi áfabeli fogalma 

■ Személygépkocsi beszerzés, zárt végű lízing, nyílt végű lízing 

■ Tételes levonási tilalom és annak feloldási lehetőségei 

■ Operatív lízing, tartós bérlet minősítése az ÁFA-ban 

■ Bérbeadási céllal vásárolt személygépkocsira vonatkozó ÁFA levonási lehetőség 

■ 2019-től hatályos új levonási szabályok a bérelt személygépkocsinál 

■ Bérbeadás értelmezése 

■ Nyílt végű lízingbe vett személygépkocsik lízingdíjának kezelése, a kezdőrészlet és a maradványérték áfabeli kezelése 

■ Magánhasználat szerepe, a munkába járás minősítése 

■ 50%-os diktált levonási hányad bevezetése és ennek értelmezése 

■ Hogyan igazolható, hogy az adóalany bevonta a személygépkocsit a gazdasági tevékenységébe? 

■ Kizárólag üzleti használatú személygépkocsik kezelése az új rendszerben 

■ Mit jelent az általános szabályok szerinti levonás választása és hogyan lehet megtenni? 

■ Üzleti használat arányának tételes igazolása: útnyilvántartás és egyéb hitelt érdemlő mód 

■ Mi a követendő eljárás az új szabályok szerint, ha a munkáltató magánhasználati ellenértéket szed a dolgozótól? 

■ Magánhasználati ellenérték kiterhelése 

■ Milyen feltételek mellett vonható le a teljes bérleti díj? 

■ Személygépkocsi fenntartási, üzemeltetési költség áfabeli kezelése 

■ Mi az ÁFA kezelés, ha a fenntartási, üzemeltetési költség termékértékesítésnek és mi, ha szolgáltatásnyújtásnak minősül? 

■ Alkatrész beszerzésekre vonatkozó levonási szabályok 

■ Téligumi csere, a motorfelújítás, motorcsere során felmerült ÁFA kezelése 

■ Mikor termékbeszerzés és mikor szolgáltatás igénybevétel a fenntartási, üzemeltetési költségek 

■ 50%-os diktált levonási hányad értelmezése a felújítási költségeknél 

■ Mikor vonható le a teljes üzemeltetési költség ÁFA-ja? 

■ Javítási költségek átterhelése 

■ Üzemanyagköltség továbbterhelés helyes ÁFA kezelése

2. Adóalapot csökkentő árengedmények, promóciók ÁFA szabályai

■ Mi az eltérés az árengedmény és az utalvány fogalma és ÁFA kezelése között? 

■ Egyes promóciók eltérő áfabeli kezelése 

■ Százalékos árengedmény, mennyiségi engedmény 

■ Üzletpolitikai célú engedmény 

■ Skontó helyes áfabeli kezelése 

■ Azonnali és utólagos engedmény 

■ Kötelező számlázni az árengedményt? – Számlázott és nem számlázott árengedmény 

■ Promóciós célú termékjuttatás, szolgáltatás áfabeli kezelése 

■ Természetbeni árengedmény 

■ Többszereplős árengedményi konstrukciók, utólagos pénzvisszatérítési ügyletek helyes áfabeli kezelése

3. Utalványokra vonatkozó 2019-től hatályos szabályok gyakorlati alkalmazása és tapasztalatai

■ Egycélú utalvány fogalma és ÁFA kezelése a kibocsátáskor, az átruházáskor és a beváltáskor 

■ Többcélú utalvány fogalma és ÁFA kezelése a kibocsátáskor, az átruházáskor és a beváltáskor 

■ Utalványokkal kapcsolatos bizonylatolási kérdések, utalványok számlázása: Mikor kell és mikor nem lehet számlát vagy nyugtát kiállítani? Mi legyen a bizonylaton? Ki a bizonylat címzettje? 

■ Utalványok kibocsátása, értékesítése, beváltása 

■ Utalványok ingyenes és térítéses átruházása 

■ Adóalap meghatározása 

■ Gyakorlati példák 

■ Üdülési utalványok, étkezési utalványok, SZÉP Kártya 

■ Munkáltatónak ÁFA-t kell fizetni a dolgozónak juttatott cafetéria utalvány után? 

■ Mi a különbség az utalvány és az árengedményre jogosító igazolás között és miért fontos ez az ÁFA kezelésnél?

4. Számlakibocsátási kötelezettség

■ Számlázási alapelvek, számlázási rend 

■ Miről kell számlát kiállítani és miről nem lehet? Mi a különbség az ÁFA körön kívüli és az ÁFA területi hatálya alá nem tartozó ügyletek bizonylatolása között? 

■ Hogyan bizonylatoljuk az ÁFA köteles belső ügyleteket és melyek azok? Mikor lehet és kell számviteli bizonylatot kiállítani számla helyett? 

■ Számla tartalmi kellékei a gyakorlatban 

■ Mikor nem kell számla? 

■ Nyugta használata 

■ Nyugta helyett kiállított számla 

■ PTGSZLAH adatszolgáltatás tartalma az új rendszerben 

■ Külföldön teljesített ügyletek bizonylatolása 

■ Külfölditől igénybevett szolgáltatás 

■ Számlakibocsátás átvállalása, az önszámlázás szabályai 

■ Közvetített szolgáltatás fogalma és helyes számlázása.

■ Továbbszámlázott szolgáltatás fogalma

■ Mikor kell ugyanazzal az ÁFA-kulccsal továbbszámlázni és mikor különbözővel?

■ Hogyan alakul a teljesítési időpont és teljesítési hely a továbbszámlázás során 

■ Mellékszolgáltatások, járulékos költségek helyes számlázása 

■ Előleg helyes számlázása az új rendszerben

■ Előleg és végszámla kezelése, hogyan szabályos a kiállítás és hogyan kell jelenteni róla? Hogyan kell visszavonni az előleg számlát? 100%-os előleg kezelése az új rendszerben 

■ Árengedmények számlázása: rabat, mennyiségi, üzletpolitikai kedvezmény, egyedi kedvezmény, termékben adott engedmény, kereskedelmi akciók, promóciók helyes számlázása 

■ Kártérítés, kártalanítás, lelépési díjak, kompenzációk, barterügyletek számlázása 

■ Devizás számla

5. Számla teljesítési időpontja

■ Számla teljesítési időpont szabályai. Mikor melyiket kell alkalmazni? 

■ Gyűjtőszámla és az időszaki elszámolású számla közötti különbség. Mikor kell egyiket és mikor a másikat kiállítani? Melyek a tartalmi kellékei? Gyűjtőszámla kiállítás buktatói az új rendszerben, a gyűjtőszámla kiváltása 

■ Részszámla: Részteljesítés fogalma és helyes számlázása. Mi a különbség a részletfizetés, a részteljesítés és az időszaki elszámolás között? Ennek hatása a számlára

6. Időszaki elszámolás ügyletek gyakorlati alkalmazási problémái

■ Mikor melyik teljesítési időpont szabályt kell alkalmazni? 

■ Ingatlan bérbeadója által átterhelt közüzemi költség helyes számlázása 

■ Hogyan kell kezelni az időszaki elszámolású ügyleteknél az utólagos helyesbítéseket, korrekciókat, pótlólagos kiszámlázásokat, utólagos csökkentéseket, elszámolószámla kiállítását?

7. Számlakorrekciók

■ Melyek a bizonylatkorrekciós módok? 

■ Korrekciós bizonylatok fajtái 

■ Korrekciós bizonylatok kötelező tartalmi kellékei 

■ Érvénytelenítő számla, a helyesbítő számla, a jóváíró számla 

■ Mi a számlával egy tekintet alá eső okirat és mikor lehet használni? 

■ Nem adót érintő adatok helyesbítése (teljesítési időpont, szállítói, vevői adatok stb.) 

■ Számlakorrekciókból származó adókülönbözetek bevallásban való kezelése 

■ Mikor kötelező önellenőriznie és mikor nem önellenőrizhet a korrekciós bizonylat kibocsátója? 

■ Hogyan kell elszámolnia a levonható adó csökkentésével és a növekedésével járó korrekciókat a korrekciós számla befogadójának? 

■ Adózási mód korrekciója 

■ Csoportos számlahelyesbítés szabályai 

■ Módosítási láncok kezelése

8. Teljesítés-meghiúsulások, visszáruk, visszaszámlázások kezelése

■ Betétdíjas termékek, a göngyölegek helyes számlázása 

■ Minőségi kifogás miatti visszáruk és visszavásárlások számlázása 

■ Meghiúsult előleg és foglaló

9. Térítésmentes ügyletek ÁFA szabályai

■ Mikor nem adóköteles a térítésmentes termékjuttatás? 

■ Áruminta, a kisértékű ajándék és az adomány az áfában 

■ Mikor adózik az ingyenes szolgáltatás? 

■ Ingyenes ügyletek bizonylatolási szabályai

10. Adólevonási jog

■ Az ÁFA levonás feltéetelei – a  bejelentkezés előtti időszakra alapozott adólevonási jog 

■ Adóköteles gazdasági tevékenységgel való közvetlen kapcsolat megléte az adólevonáshoz 

■ Meddig terjed a felelősség az adólevonásnál a számlakibocsátó adócsalásáért, illetve a bizonylat hibáiért?

11. Ingatlannal összefüggő ÁFA és számlázási kérdések

■ Ingatlanértékesítés eltérő ÁFA kezelése és számlázása az egyes ingatlan fajták szerint: építési telek, félkész ingatlan, új ingatlan, régi ingatlan, beépítetlen ingatlan 

■ Ingatlan beszerzéshez és bérbevételhez kapcsolódó adólevonási szabályok 

■ Építőiparnál felmerülő fordított adózás 

■ Lakóingatlan fogalma és speciális kezelése az értékesítésnél, a bérbeadásnál és a beszerzésnél/építésnél 

■ Ingatlan bérbeadása (lakóingatlan és egyéb ingatlan bérbeadás, garázsbérbeadás eltérő kezelése) 

■ Rövid távú bérbeadás, elektronikus platformon keresztüli bérbeadás, kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás 

■ Adókötelessé tétel 

■ Ingatlan értékesítésének és az ingatlan bérbeadásának a szabályai (adókötelezettség, adómentesség, fordított adózás) 

■ Egyes ingatlan kategóriákkal (építési telek, lakóingatlan, félkész, új ingatlan, beépítetlen ingatlan stb.) kapcsolatos ÁFA levonási szabályok 

■ 5%-os lakásáfa kivezetésével kapcsolatos átmeneti szabály

12. Elektronikus számlázás, számlabefogadás

■ Elektronikus számla 

■ Fogalma, fajtái 

■ Kötelező-e befogadni elektronikus számlát? 

■ Elektronikus aláírás és felülhitelesítés 

■ PDF-es számla mikor elektronikus és mikor papír alapú? Miért fontos a különbség? 

■ Archiválásra vonatkozó új szabályok 

■ Hogyan kell elektronikus számlát archiválni és hogyan papír alapút? 

■ Új lehetőség: archiválás zárt rendszer keretében 

■ Hash