Egy gazdálkodó szervezetnek napi működése során számtalan kötelezettségnek kell eleget tennie. Ezek egy részének nem, vagy nem megfelelően történő teljesítése büntetőjogi következményeket vonhat maga után. Fentiek ellenére a gazdálkodók jelentős része nincs tisztában azzal, hogy az egyes kötelezettségek nem teljesítéséhez mely esetekben és milyen büntetőjogi következmények kapcsolódhatnak. Elengedhetetlen egy gazdálkodó szervezetben olyan személy alkalmazása, aki rendelkezik olyan tudással, amely alkalmassá teszi a társaság működéséhez, irányításához kapcsolódó kockázatok azonosítására és kezelésére.

Fentieken túl, a gazdálkodók egyre fokozottabban ki vannak téve annak, hogy sérelmükre bűncselekményt kövessenek el, és ezáltal jelentős kárt szenvedjenek. A bűncselekmények elkövetésében tapasztalható változások, a cselekmények összetettsége, az okozott érdeksérelem súlyának, veszélyességének növekedése előtérbe helyezi a gazdálkodó szeplők esetében is a sértetti jogok megismerését és alkalmazását.

A visszaélés védelmi koordinátor gyakorlati példákon keresztül ismeri meg az egyes büntetőeljárási cselekmények lényeges szabályait (tanúkihallgatás, házkutatás, feljelentés, információgyűjtés) és alkalmazási területeit.

Képzés célja: A képzés célja, hogy a részvevők ismerjék meg a gazdálkodó egységek büntetőjogi kockázatának rendszerét, és a kockázatok kezelésének alapjait. Áttekintő képet kapjanak arról, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a gazdasági társaságoknak egy büntetőeljárásban, és hogy milyen büntetőjogi eszközök vannak a jogaik érvényesítése érdekében.

Képzés célcsoportja: A képesítést megszerezni kívánó személyek, akik lehetnek munkáltatói döntés alapján beiskolázott munkavállalók, és/vagy saját elhatározásuk alapján fejlődni kívánó résztvevők és/vagy állami munkaerő-piaci támogatásban, vagy Európai Uniós támogatásban részesülő résztvevők.

Szakmai kompetenciák: A képzést elvégző résztvevő a képzés során megszerezhető kompetenciák által képessé válik: a gazdasági társaságok esetében felmerülő büntetőeljárásban a gazdasági társaság jogainak érvényesítésére.

Tematika:

A gazdálkodók büntetőjogi kockázatának rendszere

■ Kockázatok azonosítása

■ Belső és külső védelem

■ A gazdálkodó sérelmére elkövetett jogsértések, bűncselekmények

■ Forensic, Whistleblowing, Compliance fogalmak tartalma

Büntető anyagi jogi alapok

■ A Büntető Törvénykönyv rendszere

■ Bűncselekmény, szándékosság, gondatlanság

■ Büntethetőség kérdései, elévülés

■ Bűnszervezet fogalma, elhatárolása

■ A büntetések, intézkedések, elkobzás

■ Gazdálkodó szervezetek büntetőjogi felelőssége

■ Vezetői felelősség kérdései

A gazdálkodók szempontjából kiemelten fontos bűncselekmények

■ Költségvetést károsító és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, TB visszaélés, költségvetési csalás, jövedéki csalás, pénzmosás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása

■ Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, titoksértés, bűnpártolás

■ Korrupciós és hivatali bűncselekmények, vesztegetés, befolyással üzérkedés, hivatalai visszaélés, okirathasítás

■ Vagyon elleni bűncselekmények, rablás, lopás, sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés

■ Szellemi tulajdon elleni bűncselekmények, bitorlás, szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértése

■ A környezet és a természet elleni bűncselekmények

Büntetőeljárásjogi alapok

■ A büntetőeljárás rendszere

■ Eljárási alapelvek, ártatlanság vélelme, védelem joga, bizonyítás elvei

■ Eljáró hatóságok rendszere, bíróság, ügyészség, nyomozó hatóságok

■ A büntetőeljárásban résztvevő személyek jogai kötelezettségei, terhelt, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, egyéb érdekeltek

■ A védő szerepe

■ A tanúra vonatkozó rendelkezések, idézés és értesítés, előállítás, elővezetés szabályai

■ Az iratok megismerésének joga, a zárt adatkezelés lehetősége

■ Az eljárás kezdeményezése, feljelentés, halaszthatatlan nyomozati cselekmények

■ A bizonyítás szabályai, a bizonyítás eszközei, vallomások, szakvélemények, szakértő helyzete, bizonyítási cselekmények, szemle, szembesítés

■ Leplezett eszközök rendszere, titkos információgyűjtés

■ Kényszerintézkedések, őrizet, személyi szabadságot érintőek, letartóztatás

■ Házkutatás, motozás, lefoglalás, zár alá vétel

■ A nyomozás menete, egyezség megkötése

■ Vádemelés, vádirat

■ A bírósági szakasz, a tárgyalás, ítélethozatal

■ Jogorvoslat, büntetésvégrehajtás

■ A polgárjogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban

Visszaélések bejelentési rendszerének kialakítása

■ A szabályozás célja és keretei

■ A bejelentés vizsgálata, gyakorlati útmutató

■ Az eljárás lezárása

■ Kapcsolattartás a hatóságokkal

Ügyfél-átvilágítás rendszere

■ Indokoltsága, alkalmazható vállalati területek

■ Rendelkezésre álló lehetőségek, korlátok

■ Belső szabályozók kialakítása

A „vagyonvisszaszerzés” büntetőjogi eszközei

■ A sértett részére rendelkezésre álló lehetőségek

■ A polgárjogi igény érvényesítésének büntetőjogi szabályai

■ A magánvádas eljárás

Büntetőeljárásban alkalmazott főbb dokumentumok gyakorlati ismertetése, a kényszerintézkedések gyakorlati modellezése

■ Jegyzőkönyvek, határozatok adattartalmának ismertetése

■ Kényszerintézkedések esetén követendő magatartások